Michael Bond - Peggy Fortnum: A medve, akit Paddingtonnak hívnak. A legsötétebb Peruból jött medve igaz története |
Michael Bond - R. W. Alley: Paddington itt és most. A Legsötétebb Peruból jött medve legeslegújabb kalandjai |
Paddington nagyon hasonlít Micimackóra: "csekélyértelmű medvebocs" maga is, naivitása azonban mégis bölccsé teszi. De Paddington városi medve, így lényegesen különbözik az irodalmi medveelőd alakjától. Paddington, miután sikeresen "illegálánsan emirgált" Peruból, az európai nagyvárosban kék düftinkabátot és kalapot visel, méz helyett marmeládét eszik, metrózik, taxizik, betörőt fog vagy éppen luxusutat foglal le egy utazási irodában. Városiasodását persze kisebb-nagyobb, de mindig humoros kalamajkák kísérik. Paddington hol gyerekes, hol öreguras érdeklődéssel ismerkedik a logikátlannak tetsző szabályokkal, a nyüzsgő metropolisszal. A szokatlan környezetbe való beilleszkedését barátai: a Windsor Garden 32 alatt otthont adó Brown-család és a magyar származású régiségkereskedő, Mr. Gruber segítik.
Michael Bond Paddington-történetein keresztül a sztereotipikus angol világ elevenedik meg. A kellemetlen szomszédot, Mr. Curryt nem számítva, minden szereplő igazi modoros gentleman, különösen Paddington, aki soha nem mulasztaná el a kalapemelést, kedveli a régies szavakat, mint amilyen az ozsonna is, de "még inkább a kakaót, a sütit vagy a brióst". Mr. Gruber a folyton nosztalgiázó, kelet-európai bevándorló, akinek a magyar paprika említése könnyeket csal a szemébe. Mrs. Bird, a Windsor Garden 32 házvezetőnője remek munkaerő, bármikor elő tud varázsolni egy tálca süteményt és egy csésze teát, és persze kellően fontoskodó is. Mr. Brown a dolgozó családfő, Mrs. Brown feladata a gyereknevelés, és a pesztrálás. Gyerekeik, Judy és Jonathan pedig csak annyiban különböznek Paddingtontól, hogy valamivel "rendesebbek". Jonathan szavaival élve: "Én soha nem voltam képes ekkora disznóólat csinálni... jóformán semmi hozzávalóval, ráadásul!"
A tipikus angol család mellett elmaradhatatlanul jelen vannak London emblematikus építményei, figurái: a nagyáruházak, a piac, a taxi, a metró, a rendőr - és az utolsó kötetben már Harry Potter is. De nemcsak a szereplők és a környezet azok, melyek miatt az angol középosztály életmódkalauzaként is olvashatóak ezek a kötetekké összeálló, az utolsó könyvben pedig már egy egységes történet fejezeteiként olvasható short storyk. A történetek középpontjában általában valamilyen félreértésből adódó, kellemetlen szituáció áll. Paddington hiába tölt el félévszázadot Londonban, sok mindent nem ért és bizonyos helyzetekben (például a rendőrségen) segítség nélkül nem boldogul, ahogyan az óvodások és kisiskolások sem. Paddingtonnal együtt a gyerekek is megtanulhatják, mi a teendő akkor, ha eltűnik a bevásárlókocsi; kinek kell szólni, ha elvesznek a strandon; vagy éppen miért nem szabad elkószálni a forgalmas metróaluljáróban...